Az elmúlt hétvégét Sydney-ben töltöttük. Én csütörtökön repültem, sajnos a reggeli köd miatt 2 órát késett a gépem, de végülis odaértem és Dóri sem adta fel a várakozást és a későbbi időpontban kijött értem a reptérre. A belföldi reptér érdekes volt, a bőröndöket szállító szalaghoz bárki hozzáfér, az is aki az utcáról betéved, nincs külön váróterem az Érkezés oldalon. A parkolásért 50$-ossal fizetettünk, nem is sejtve, hogy az automata csupa 2$-ost fog visszadni…22 darabot:) Miután leemeltük a Jeep ablakait, nekivágtunk a lakás felé vezető útnak. Nagyon szép idő volt, csak ámultam milyen nagy és gyönyörű a város. Át is kellett mennünk a Harbour Bridge-n, úgyhogy volt alkalmam az Operára is vetni egy röpke pillantást. Délután visszamentünk a CBD-be, átsétáltunk a hídon, aztán a The Rocks-on, ami Sydney legrégebbi negyede, kisebb pubokkal, meg szórakozó helyekkel. A Circular Quay a város egyik szíve, ez a kompkikötő és innen lehet tovább haladni az Opera, meg a CBD belseje felé egyaránt. Érdekes látvány az Opera…az alapja masszív barna beton, erre emelték az apró fehér üvegszerű mozaikokkupolákat. Közelről alig látniJ messziről nézve fejti ki inkább monumentális hatását. Besötétedett, de átsétáltunk a Martin Place-n, QVB-n, Darling Harbour-n, és láttuk az egysínű monorailt is.
Pénteken Dórival felbuszoztunk Manly-be, ami egy közeli tengerparti kisváros, Sydney egyik negyede. Gyönyörű a part, hatalmas fasorral, ami igen jellegzetes itt (sajnos a nevét nem tudom, de Mexikóban is láttunk ilyet). Rengeteg a sirály, és csak egyre többen lesznek, ha valaki etetni kezdi őket. A városba komppal mentünk, behajóztunk az öbölbe. Lenyűgöző volt. A Botanic Gardens is az egyik öböl mentén található, végigsétáltunk, aztán meg a Hyde Parkban megpihentünk. Asszem annyit beszéltem, hogy elkezdett fájni a torkom:) Találkoztunk Dannal, beültünk egy italra egy zsúfolt bárba – itt szokás péntek délután, munka után inni egyet a kollégákkal, a közeli bárban és megvitatni a hét eseményeit. Laci gépe is késett, úgyhogy otthon vártunk, beszélgettünk, vacsoráztunk és csak fél 11 felé indultunk a reptérre. Dan nagyon jól zongorázik, picit meg is villantotta tudományát.
A szombati program nehezen dőlt el. Mivel esőt mondtak és erős szelet, Phil, Dan barátja nem javasolta a vitorlázós alternatívát. Így az északi tengerpartok felé vettük az irányt, a Palm Beach-et terveztük megnézni. Közben kisütött a nap, és nem is voltunk messze a vitorlás kikötőtől, és annyira belelkesedtünk, hogy mégiscsak mehetnénk a vízre, hogy Phil beadta a derekát. Tényleg jó idő volt, pár órát kinn voltunk as vízen, eleinte viszonylag erős szél volt, 5 csomós sebességgel szeltünk a habokat. Kinn a vízen kerestük a “Great White”-ot, Dóri egyre csak fényképezett a tükörreflexes fényképezőgéppel:), Dan a hajó orrában hallgatta a Teaching Company legújabb előadását az emberi civilizációkról… Mindenki kivette a részét a munkából. Laci a vitorlánál segített, mi meg felváltva kormányoztunk. Este Dóriek Javes nevű barátjának indiai éttermébe mentünk vacsorázni. Ki kell emelnem a “ Mango Kufli”-t, ami mango fagyi volt, meghökkentően finom és áthatóan mangó izű hideg különlegesség.
Vasárnap reggel elindultunk a Blue Mountains-be. A hegyek kb 2 órára vannak Sydney-től, nyugatra. Láttunk vadon kengurukat, most először, de az is lehet, hogy wallaby volt, mert nem tudtuk a méret alapján megállapítani:) Ayért hívják ezeket hegyeket kék hegyeknek, mert az eukaliptuszfáktól a távolról nézett erdő kék színűnek látszik. Láttuk a 3 Sisters-t is, ami 3 óriási sziklaoszlop, egymás mellett. A szél igencsak fújt, ezért nem sokat időztünk fenn, de mindenképpen megérte, hogy eljöttünk. Visszafelé beugrottunk Danékhez, ahol illetlenség lett volna visszautasítani a vacsorameghívást, így egy valódi koreai vacsorában volt részünk. Este otthon még beszélgettünk egy picit egy Scotch társaságában, de igyekeztünk nyugovóra térni, mert reggel negyed 5kor keltünk, hogy elérjük a repülőt. Mégegyszer örök hála Dórinak, hogy kivitt minket. Reggel 8-ra már Melbourne-ben is voltunk, kezdődtek a szürke hétköznapok, Laci egyenesen ment dolgozni. Mégegyszer köszönjük a kedves vendéglátást, idegenvezetést, vitorlázást, kenguru “spotting”-ot és törődést. Dóri, ugye lefordítod Dannek a lényeget?:)
