Szoval megvolt az idopont, a repjegy, lelekben felkeszules a kis kiruccanasraJ, azonban kozbejott valami…annak ellenere, hogy amikor arrol volt szo, mennyit leszek PortM-ben, 2 hetet mondtak, ugy alakult, hogy tovabbi szukseget lattak tanacsadoi munkalataimnak es ugy dontottek, ott toltom hetkoznapjaimat, az esos Melbourne helyett. Nem volt mit tenni, hivtam Dorit, hogy mit csinaljunk, hogy oldjuk meg, javasoltam, tegye at a jegyet szeptemberre, jojjon akkor, ugy nem veszik el a jegy. Addig addig tanacskoztunk, mig arra jutottunk pentek ejfelre (ha jon, akkor masnap reggel 7kor indul a gepe), hogy ha at tudja tenni a visszafele utat korabbra, mondjuk hetfore, akkor atjon a hetvegre. Hogy utana mi tortent, arra csak abbol kovetkeztettem, hogy masnap reggel, szombaton, reggel negyed 10kor kaptam egy smst, hogy mar robog kedvenc ausztral baratnom Melbourne fele a “shuttle”-busszal. Hopsz, ki az agybol, kis takaritas a masik szobaban, rendrakas, es mentunk is ele a South Yarra allomasra… hozza kell tennem a teljesseg kedveert, hogy elotte este 11korul ertem haza, ezert a vendegvaras nem sikerult 100%-osan, ami miatt buntudatom is van, mert amikor mi Sydney-ben voltunk, akkor kijottek a repterre elenk, kivittek, stb. Hat, legalabb van hova javulni legkozelebb:)

 

Elmentunk setalni a Chapel Street-en, a szombati forgatag izgalmas latvany, megmutattuk Dorinak a Prahran market-et, vettunk “snapper”-t, “white bait”-t, zoldsegeket, gyumolcsot. Delutan a belvarosban setalgattunk, felmentunk a Rialto kilatotoronyba, onnan be lehet latni az egesz varost, probaltuk beazonositgatni, mi merre. Estere meg kitalaltuk, hogy elmegyunk a Pacific BBQ-ba, ahol egyszer mar jartunk, megmutatjuk Dorinak, mit tudnak az ausztral hongkongiak. Hat eloszor is, mivel elkestunk 10 percet, az elore foglalt asztalunkbol nem maradt semmi. Ettunk krodokilt, halat, meg csirket, izletes volt, finom. Egy nagy gond volt a hellyel: hogy majdnem kidobtak, miutan befejeztuk a foetelt, kihoztak a szamlat kerdes nelkul es miutan rendeztuk azt, megkertek, hogy ha lehet, akkor tavozzunk, mert nagyon sokan szeretnenek meg aznap ott vacsorazni. Ezt ketszer is elismeteltek, mondanom sem kell, hogy ezzel nem alapoztak meg a vendeg visszacsalogato strategiajukat….sot, inkabb elrettento volt az a futoszalagos megoldas.

 

Vasarnap koran keltunk, irany az autokolcsonzo, majd az obol nyugati oldalan delnek indultunk Geelong fele. Delben atkomponztunk az obol bejaratan, megcsodaltuk a Mornington Peninsula elvekonyodo nyulvanyat a tengerrol, majd par ora mulva a szarazfoldrol. A nemzeti parkba nem lehet bemenni kocsival, egy nagyot setaltunk a felszigetcsucsig, ami regen eroditmenykent funkcionalt. Hazafele jovet meg betertunk egy borospincebe is, ahol megkostoltuk a helyi borokat. A borkostolo itt mashogy tortenik, mint otthon: a kostolas ingyen van, mindent megkostolhatsz, cserebe a vegen meg veszel abbol egy-egy palackkal, ami izlett. Persze ez nem kotelezo, de valahogy igy illik. Mi is vettunk egy uveg feherbort a halvacsorankhoz, amire mar nagyon fentuk a fogunkat. Az est szakacsa Milka Chef volt,aki fokhagymas snapper-t es lisztben atforgatott, forro olajban kisutott white bait-t keszitett, amit citrommal fogyasztottunk. Mi aznap csak a salata es a krumplipure elkeszitesevel jarulhattunk hozza a est fenyenek emelesehez:) Nem panaszkodhatunk, jol voltunk tartva, ilyen is kell:)

 

En meg ejjel bepakoltam, hogy reggel indulhassak 4.45-kor a melbourne-i repuloterre…Port Macquarie meg mindig visszavar…